A cookie-k segítenek szolgáltatásaink biztosításában. Szolgáltatásaink igénybe vételével beleegyezel a cookie-k használatába. Rendben
Termékek Menü
0
(1) 613 3941

Tények és tévhitek a farkasokról - 1. rész

Tények és tévhitek a farkasokról - 1. rész

Mi kutyatartók hamisitatlan romantikával nézünk a farkasra. Ő a mi hősünk, ami anno szövetségre lépve az emberrel megszelidült, segítette a munkánkat, és a legjobb barátunk lett. Szóval most, 2017-re a BARF-os gazdik leülnek a számítógép elé egy fárasztó nap után, és olyan mondatokat írnak le, hogy ,,az én kutyám úgy eszik, mint a farkas“, de a kedvencem: ,,én nem adok zöldkagylóport a kutyámnak, mert hát melyik az a farkas, ami talált ilyet a természetben?“. És itt érkezünk el arra a pontra, hogy ütemesen verem a fejem az asztal lapjába..... mert a kutyád NEM farkas. Akármennyire romantikus is a gondolat.

Ez a blogbejegyzés nem egy íróasztal mellett, pár könyv-cikk elolvasása után készített szösszenet. Sőt.... marhára nem értek a farkasokhoz. De elmentem Szilágyi Istvánhoz és Dömötör Dórához a Veresegyházi Medveotthonba, hogy legalább megpróbáljak közelebb kerülni a témához. Olyan két, fantasztikus személyt ismertem meg bennük, akik szinte együtt lélegeznek a farkasokkal, ismerik a legapróbb mozdulataikat..... és akik próbálják eloszlatni azt a mítoszt, ami az emberek fejében van ezekről a fantasztikus állatokról, hogy amikor kiviszed Fifit az otthonba, és szemközt áll egy farkassal a kerítés másik oldalán, akkor ne gondold, hogy ,,nézd Fifi, ott a távoli nagyapád.“

Ott állva két csodálatos farkas mellett, érezni a mancsukat a vállamon, egy olyasfajta kiszolgáltatottságot a természetnek, amit soha korábban – leírhatatlan élmény. A mellettem álló István pedig csak mesél és mesél, úgy érzem mindenre tudja a választ, holott Ő maga mondja, hogy szinte semmit nem tudunk a farkasokról. A falkák az erdő mélyén, rejtőzködve élnek, ösztönösen tartva az embertől, akit már azelőtt kiszagolnak, hogy megzizzenne az avar a lába alatt.

A falka

A farkasok rendkívül logikusan építik ki a szervezett falkát. A  család három egyedtől egészen harmincig is terjedhet, a szabályok azonban ugyanazok. Ínséges időkbenideiglenesen akár több falka is összeverődik és összedolgozik, ilyenkor akár 40 farkas is együtt vadászik, él és lélegzik. családot egy alfa hím és egy alfa nőstény vezeti. Bár mindketten főnökök, dominanciaharc csak két azonos nemű egyed között van. A vezérhím egyáltalán nem a legerősebb, vagy leggyorsabb a fiúk közül, viszont ő a legtaktikusabb. A megfigyelések szerint saját ,,smasszerei“ vannak, akik a sorban alatta elhelyezkedő hím egyedek. Az alfahím nemritkán a ,,smasszereket“ küldi el rendet tenni, nem feltétlen Ő verekszik. Így a hím farkasnak támogatókat kell szereznie elsősorban, ha Ő szeretne az élre kerülni. A nőstény ezzel szemben valóban a legerősebb, és szó szerint végigveri a falkát, hogy bebiztosítsa helyét az élen. Csak Ő párosodhat a nőstények közül, a többiek hormonháztartása is megváltozik, nincs is peteérésük. Az azonban tévhit, hogy a nősténnyel csak az alfahím párosodik. Többüknek is van erre lehetősége, így egy alomban több apától származó kölyök is lehet. A természet törvényei kegyetlenek, ugyanakkor jól szűrnek: a legjobb, legéletképesebb egyedek tudnak szaporodni. A farkasok helye a falkában meghatározott a legerősebb alfától a sorban utolsó helyet betöltő omegáig. Az omega értelemszerűen a leggyengébb, nem ritkán rejtett heréjű. Ő a falkától távolabb él, Ő kapja a legkevesebb élelmet. A farkasok célja a falkában, hogy megőrizzék a helyüket, de semmiképp ne csússzanak le az omega szintjére.

Text Box: Élmények

Beléptem a farkasokhoz és megállt az idő. Két, közel ötven kilós állat sárgásan villogó szemekkel érdeklődve közeledett felénk. Lobó, a hím azonnal két lábra ágaskodva a számat próbálta elérni, miközben én még nem fogtam fel annak érzetét, hogy most tényleg két vadállat ketrecébe sétáltam be önként. Azonnal megéreztem, hogy ezek az állatok merőben mások mint a kutyák. Rögtön felmérik az erőviszonyokat, Mira, a nőstény el is könyvelt prédának. Nekik nem parancsolsz, nem tudod leállítani őket, amiről azt gondolja, az Övé, azt megszerzi. A legkisebb mozdulatodat is észreveszik és elemzik. 
Egy pillanat törtrésze volt: a kezem – amit szabály szerint mindig látniuk kell az állatoknak – eltűnt a kabátban. Mira felágaskodott, és a kabát ujját megragadva, tépte, húzta a ruhadarabot. Nem ijedtem meg, nem engem akart, pusztán a kabát volt túlontúl érdekes. Azonnal levettük és kivittük, szabály szerint az többet nem lehet benn. Mira le sem vette rólam a szemét, körözött körülöttem, figyelt, így István megkért, hogy mindig mellé álljak.

Vadászat

A falka szervezettsége leginkább a vadászatban mutatkozik meg. Tökéletesen kidolgozott taktika alapján az alfák vezetik a vadászatot, amiben a préda nagyságától függően vesznek részt az egyedek. Nagyvadnál nemritkán az egész falka segítségére szükség van, máskor csak páran kerítik be a prédát. Elejtéskor a vadat gyorsan ölik meg, lefojtják, nem tépik. Ebben is teljesen mások, mint a kutyák, az elvadult, erdőkben kóborló kutyák ugyanis élve marcangolják az állatokat, súlyos szenvedést okozva a vadaknak. Érdekes, hogy a farkasok rendkívül érzékeny szaglásukkal még azt is érzékelik, ha a prédaállat hólyagférges, emiatt lassabban mozog, megváltoznak a reflexei. Ilyenkor direkt erre a zsákmányállatra utaznak.

Élmények

Beléptem a farkasokhoz és megállt az idő. Két, közel ötven kilós állat sárgásan villogó szemekkel érdeklődve közeledett felénk. Lobó, a hím azonnal két lábra ágaskodva a számat próbálta elérni, miközben én még nem fogtam fel annak érzetét, hogy most tényleg két vadállat ketrecébe sétáltam be önként. Azonnal megéreztem, hogy ezek az állatok merőben mások mint a kutyák. Rögtön felmérik az erőviszonyokat, Mira, a nőstény el is könyvelt prédának. Nekik nem parancsolsz, nem tudod leállítani őket, amiről azt gondolja, az Övé, azt megszerzi. A legkisebb mozdulatodat is észreveszik és elemzik.

Egy pillanat törtrésze volt: a kezem – amit szabály szerint mindig látniuk kell az állatoknak – eltűnt a kabátban. Mira felágaskodott, és a kabát ujját megragadva, tépte, húzta a ruhadarabot. Nem ijedtem meg, nem engem akart, pusztán a kabát volt túlontúl érdekes. Azonnal levettük és kivittük, szabály szerint az többet nem lehet benn. Mira le sem vette rólam a szemét, körözött körülöttem, figyelt, így István megkért, hogy mindig mellé álljak.

 

Táplálkozás

A prédából mindenkinek jár, de eltérő módon. Az elejtett vadat a leglágyabb részeknél, a nemiszerveknél kezdik bontani. Megeszik a zsigereket, a gyomrot a gyomortartalommal, majd jönnek a belsőségek. A farkas gyomra hihetetlen mennyiségek befogadására képes. Egy átlagos méretű állat  3-5 kiló élelmet, míg a legnagyobb testű, 75 kg-osra megnövő farkasfajta akár 10 kg élelmet is befogad. Tép, marcangol, nyel, alig rág. Cupákos falatokat szakít ki. Kisebb prédánál, mint a nyúl elfogyasztják az összes csontot, a fejet is, míg szarvasnál a csontokat meghagyják. Gyarkolatilag a csontvázon kívül mindent hasznosítanak: inakat, zsírt, izmot, belsőségeket, még a szőrt is. Egy farkas azonban nem jut mindig minden részhez: csontoshoz, belsőséghez, izmokhoz is. A gyomortartalmon kívül ha lehetőségük van rá esznek bogyókat, erdei gyümölcsöket, fűféléket. A farkasok nem hánynak vissza savat.

 

A B.A.R.F. valóban hasonlít a farkasok táplálkozására. Ugyanakkor láthatjuk, hogy az általunk összeállított tál a farkas idealizált vacsorája, amiben mi minden összetevőt biztosítunk, míg a vadonban nem feltétlen jutnak hozzá. Látjuk, hogy az előemésztett növényeken (gyomortartalom) kívül esznek zöldet és gyümölcsöt is, így ezt sem szabad kihagynunk a táljukból. Egy farkas nem jut minden nap táplálékhoz: van, amikor napokig csak zabál és alig mozdul meg, máskor sokáig nem jut élelemhez és a tartalékait éli fel. Ki vannak téve a zord körülményeknek, sérüléseknek. Ahhoz, hogy életképes legyen, sokkal erősebb, ellenállóbb immunrendszerre van szüksége. Nincsenek emésztési problémái, nem allergiás, nincs fehérjeintoleranciája – ha lenne, elpusztulna -. Ezeket a betegségeket sajnos a kutyák szedték magukra a helytelen tenyésztéssel, szaporítással, táplálkozással az évek alatt. Ugyanakkor hozzá kell azt is tenni, hogy egy farkas a vadonban mindössze 6-8 évig él, míg a kutyák kényelmes életkörülmények között ennek kétszeresét is megélik. Ahhoz, hogy minél tovább maradjon egészségesen mellettünk kedvencünk szükség van az izületvédelemre, immunerősítésre és természetesen a megelőző állatorvosi kezelésekre- oltásokra, helyes, kiegyenlített táplálkozásra.

 

A 2. részben a kölyökneveléssel, illetve a kutyák és farkasok közötti alapvető különbségekkel folytatjuk....

Tartalomhoz tartozó címkék: hír blog
blog comments powered by Disqus