Miért nem lehet a kutya „pótlék” semmire – és miért baj, ha így tekintünk rá? Hogyan lehet egy öntudatos, saját dobozába visszavonuló keverék kutya egyszerre kolléga az ATV-ben és a család szíve-lelke? Sváby András kendőzetlenül mesél arról, hogyan változtatta meg életét Karcsika: a válás után, új családot építve, gyermek érkezésekor és szülők elvesztésekor is mellette volt – szó szerint.
„Nem akarom, hogy pótférjnek, pótgyereknek nevezzék. A kutya nem pót. A kutya családtag.”
– mondja András, miközben arról beszél, hogy Karcsika miként reagálta le a legmélyebb veszteségeit, köztük édesanyja halálát is. A kutya viselkedése a hospice osztályon, a gyerek iránti ösztönös óvás vagy épp az ATV-s kollégák közötti természetes jelenléte mind-mind azt mutatják: az állatok többek, mint gondolnánk.
Ez az epizód segít felismerni, hogyan rezonálnak a kutyák az érzelmeinkre – és mi mindent tanulhatunk tőlük a gondoskodásról, a jelenlétről és az elengedésről.
– Hogyan lett Karcsika a család érzelmi iránytűje Sváby András életében?
– Mit mesél egy kutyadoboz egy család dinamikájáról?
– Mi történik, amikor egy kutya észleli a búcsút – és a gazdi fájdalmát?