Ez a kérdés gyakran felmerül azon kezdő B.A.R.F.-osokban, akik otthonosan mozognak a tápok világában, és a magas fehérjetartalmú tápokkal rossz tapasztalataik vannak. Állatorvosok is gyakran érvelnek a nyersetetés ellen a húsok magas fehérjetartalmával. De mi az igazság? Valóban magas nyersetetés során a fehérjetartalom?
Nos, a válasz igen is, meg nem is.
Semmiképp sem szabad a húsok fehérjetartalmát a tápokéval összevetni. Több nyerses csoportban azzal érveltünk a húsok kielégítő fehérjetartalma mellett, hogy ,, nézd meg 100 g lóhús mennyi fehérjét tartalmaz..... látod, csak 17%-ot, hát hogy lenne ez sok.“ Ugyanakkor ez nem vethető össze a tápok minimum 21%-os fehérjetartalmával sem.
A tápok fehérjetartalmát ugyanis szárazanyagtartalom alapján határozzák meg. Az amerikai szabályozás szerint egy egészséges felnőtt kutya létfenntartásához minimum 18, kölyökkutya esetében minimum 22% fehérjére van szükség. A tápok esetében a fehérjetartalom nem különböztet meg állati és növényi eredetű fehérjét, összesen a tápban ennyi protein van (ami származhat akár kukoricából is).
Ahhoz, hogy megfelelő eredményt vonjunk le, a nyers hús esetében is szárazanyagból kell következtetni a fehérjetartalomra. Egy 100 g-os hússzelet kifejezetten magas, 75% körüli nedvességtartalommal bír. Egy 62%-os nedvességtartalmú, 17%-os fehérjetartalmú hússzeletnél (marha) vonjuk ki a 100-ból a 62% nedvességet, így kapunk 38%-ot. Ezután a 17%-os fehérjetartalmat oszd el a kapott értékkel (38%), így kapsz 0,447-et. Utolsó lépésént szorozd meg 100%-al, és megkapod, hogy szárazanyagot nézve bizony a nyers hús kifejezetten magas, 44,7% fehérjetartalmú.
Gondot okoz-e a magas fehérjetartalom?
Nem.
Egy 1942-es kutatásban találtak összefüggést a magas fehérjetartalom és krónikus vesebetegségek között. Ez olyannyira elterjedt, hogy azóta is erre hivatkoznak az állatorvosok. Ezt követően sok más kutatás megkérdőjelezte ezt a hipotézist, végül meg is erősítették, hogy nincs kapcsolat a magas fehérjetartalom és a betegség kialakulásaközött. Ugyanakkor vesebeteg kutyáknál csökkenteni kell a bevitt fehérje mennyiségét.
A kutatások sokkal inkább arrafele mutatnak, hogy nem a fehérje mennyisége, sokkal inkább minősége (hasznosulása) számít. Minél magasabb a fehérje biológiai értéke, annál kevesebb terhet rakunk a vesékre. A legmagasabb biológiai hasznosulással a tojás bír (100-as érték). A marhahús 78, míg a növényi proteinek, pl a kukorica már csak 54-es értékkel bír. Talán nem véletlen, hogy alacsony szénhidráttartalmú, kiváló minőségű tápok ma már magas fehérjetartalommal is bírnak.
Nedvességtartalom a nyers étrendben
Valahol mégsem szabad megfeledkeznünk a nedvességtartalomról, hiszen a magas nedvességtartalmú eledelek kedvezőek az egészségre is.... és a vesék működését is segítik.
Következtetés
Egyáltalán nem kell félned attól, hogy mennyi fehérje található a húsokban. A célunk a kiegyensúlyozott étrend, tehát a magas fehérjetatartalmat ki kell egyensúlyozni megfelelő kálciumbevitellel és fontos szerep jut a rostoknak is, amik szintén az étrend részét képezik. Megfelelő arányokkal - legalább 40-50% csontos hús), 10% zsír, 30% hús, 10-20% rost (zöldpacal, vagy reszelt zöldség), 5-10% belsőség – ideális étrendet állíthatsz elő a kutyádnak.
Forrás: https://therawfeedingcommunity.com/2017/07/21/raw-diets-too-high-in-protein/
