Hogy miért kezd egyre több kutyás B.A.R.F.-ozni? Mert az általunk gondosan összeállított tálak olyan látványosan átalakítják kutyánkat, hogy egyetlen gazdiban sem marad kétség, megéri-e csontost aprítani, kiegészítőkkel vesződni, zöldséget reszelni. Ohh, nehogy azt hidd, ősbarfosként nincs tapasztalatom tápokkal. Itt össze is foglaltam.
Na de kezdjük az elején. Csipet nem az első kutyám. Egészen kislány koromtól a kutyák töltötték ki a mindennapjaimat. Természetesen mindegyik tápos volt: Zsebikémnek, az ivartalanított pinscher lánynak olyan szájszaga volt, hogy ölni lehetett vele és ha nem a leglightosabb kutyatápot kapta, szó szerint percek alatt hízott el. Szaffikám borzasztó válogatós, finnyás kutya volt és képes volt egy hétig (!!!! - nem, nem elírás) nem enni, ha nem az Ő ízlésének megfelelő táp kerül az asztalra. Kemény munkával azóta Ő is nyersen eszik, és érdekes módon megszűnt minden finnyáskodás. Linda, a golden retriverünk pedig olyan kupacokat hagyott maga után, hogy sose értettem, hogy jöhet ki több egy kutyából, mint ami bement. Gyerekként persze nem tudhattam a válaszokat, és sok más gazdihoz hasonlóan én is azt hittem, hogy ez minden kutyával így van, és a sok negatív tapasztalatnak semmi köze a kutyatápokhoz, ez így természetes. Elvégre egy kutyának kutyaszaga van, nem?
Aztán mikor vártam Csipetre, belevetettem magam az ezer felmatricázott kutyatáp közé, hogy amíg világ a világ én megtalálom a legjobbat. Sok színes, cuki kutyás, állatorvosok által ajánlott, legjobbnak tartott táp kínálja magát a polcokról. Persze el kezdesz gazdiktól kérdezősködni, megtudod, hogy Bubu szereti, Negró pedig utálja.... hát köszi.
Zanzásítva a tapasztalatok:
- Minden gazdi azt hiszi, hogy attól jó a táp, ha a kutyája szereti: hát nem. Ha ölni tudna a vacsoráért, akkor nagy valószínűséggel ízfokozóval dúsított márkába botlottunk és ez akkor fokozottan igaz, ha különböző színűek a szemcsék.
- Vannak a nagyon tudatos gazdik, akik kikérik az állatorvos tanácsát, és szigorúan azt veszik, amit Ő ajánlott. A dokikat persze kifejezetten tisztelem, de NEM dietetikusok, és nem is kell a kutyatápokhoz érteniük feltétlen. Vagy tényleg ezer féle tápot kellene ismerniük?
- Minden gazdi elcsábul a reklámokra. Na igen. Pedig egy kb 3x5 centiméteres mezőt kellene keresnie az összetevők listájával. Ugord át a nagyon hosszú bevezető szöveget, tudod, ami hasonlókkal próbál téged meggyőzni, mint „erdei gombán nevelt sertéshúsból“, vagy „kifejezetten a te kutyádnak összeállított táplálék“ stb. Ha megnézed az összetevők listáját, akkor nagy eséllyel tapasztalsz olyat, hogy millió féle gabona van a tápodban. Fujj, nem jó, hízni fog, büdös lesz, rossz lesz az emésztése és akkora kulákat fog neked lerakni a kertben, hogy csak pislogsz. Sok jónak tartott táp első összetevői között szerepel a kukorica, rizs, ami csak ballasztanyag, ekkora mennyiségben csak a tápgyártóknak van rá szüksége, hogy gazdaságosabb legyen az előállítás. Egy-egy táp akár 50%-ban is tartalmazhat szénhidrátot, ami teljesen felesleges kutyádnak!
- Nem mindig akkora mennyiségben van benne az adott összetevő, mint amekkorában a cím és a marketing sugallja: Láttam én már ,,Nyúlként" hírdetett jónak tartott kutyatápot 10% nyúlhússal, ahol nem részletezték az összetevők között, mi a többi.
- Vannak kutyatápok, akik kifejezetten dicsekednek azzal, hogy hidegen sajtoltak. Nem véletlen, egy valamire való táp itt kezdődik. Ugyanis kizárólag ezek őrzik meg az eredeti hozzávalók tápértékét. Ha nincs a zacsin, felejtős a táp. A többi, nem hidegen sajtolt táp magas hőfokon kezelt, az eredetileg benne lévi vitaminok tönkremennek amit később pótolnak mesterségesen.
Egy neves, ismert és egyébként jó minőségű táp részletes füzetben foglalkozik a kutyák emésztésével, tápanyag igényeivel. Rendkívül hasznos olvasmány, de csak arra volt jó, hogy tényleg meggyőzzön, hogy a nyersezés az egyedüli alternatíva a kutyámnak. Mert ha egy táp hidegen sajtolt is, magas a valódi hústartalma, gabonamentes, és ideálisan van benne minden vitamin és ásványi anyag, akkor már miért ne B.A.R.F.-ozzak?
Nyersetetés, aminek során a gazdi állítja össze a táplálékot megadott arányok szerint. A B.A.R.F.-ban nyers csontos húst, sima húst, zöldséget-gyümölcsöt, belsőségeket, és megfelelően összeválogatott étrendkiegészítőket adunk kutyánknak. Vacsoráját alkalmanként kiegészíthetjük tojással, túróval, házi kefírrel. A megfelelően összeállított étrend teljes értékű táplálék kedvencünknek.
Miért ne lássam, hogy tényleg az kerül a tálba, ami neki kell? Friss alapanyagok, ellenőrzött helyről, kiváló minőségben? Miért van az, hogy félünk a zöldségtől, hústól ha kutyánknak kell adni és helyette barna tápszemekkel traktáljuk aztán panaszkodunk, hogy két hét után megunja? Szóval te most tényleg a friss alapanyagtól félsz? Attól, amit egyébként a családnak is adsz?
Mondjak valamit? Az én kutyám SOSE unta meg a kaját, és még nem fordult elő, hogy bármit otthagyott volna. Imádom neki összeállítani, szeretem nézni, ahogy élvezettel csámcsog rajta (hidd el, hálásabb, mint a férjed és a gyereked egy vasárnapi ebéd után).
- Sosem jártunk orvosnál, csak oltásért és ivartalanításért, na és persze kullancsirtóért, féreghajtóért.
- Nem szedett fel ivartalanítás után egy grammot se
- Ragyog a szőre
- Kirobban az energiától
- Nincs kutyaszaga sem szájszaga
- Így hat évesen is csak kevés fogköve van.
- Nem szellent
- Olyan minimális kupacokat hagy, hogy keresem a fűben.
- Évente megyünk vérképre, tökéletes eredménnyel.
Én a B.A.R.F.-ra szavaztam. Hát te? Adsz egy esélyt neki?
Tudj meg mindent a BARF-ról E-könyvünkből! Egészséges felnőtt kutyák átszoktatása, a B.A.R.F háttere és szabályai egy csokorban elérhetőek a képre kattintva!
